A háromrétegű öltözködés, terepen kipróbálva

A réteges öltözködés mögött egyetlen gondolat áll: a test hőtermelése egy túrán óráról órára változik, a ruhának pedig ezt kell követnie. Emelkedőn izzadsz, a gerincen fúj a szél, a pihenőnél tíz perc alatt kihűlsz. Egyetlen vastag kabát ezek közül csak egy helyzetre jó. Három vékonyabb, egymásra húzható réteg mindegyikre.

Mit csinál az egyes réteg?

Az alapréteg közvetlenül a bőrön van. Nem melegít, hanem szárazon tart: elvezeti az izzadságot a bőrről, hogy az ne ott párologjon el és ne ott hűtsön. Ezért a pamut a legrosszabb választás. Magába szívja a vizet, nehéz lesz, és vizesen tapad. Merinógyapjú vagy szintetikus (poliészter, polipropilén) anyag a jó, ennek a kettőnek a különbségéről külön cikkben írunk.

A középréteg szigetel. A meleget a szálak közé zárt levegő tartja, ezért számít a szerkezet: polár, gyapjú pulóver, szintetikus töltetű vagy pehelymellény. A polár szárazon és nedvesen is tűrhetően szigetel, gyorsan szárad, és jól szellőzik, ezért túrán a legegyszerűbb választás. A pehely ugyanakkora súlyból jobban melegít, de vizesen összeesik, így pihenőre és hideg napokra való, nem emelkedőre.

A külső héj a szél és a csapadék ellen véd. Lehet vízálló-légáteresztő membrános kabát, vagy száraz, szeles időre egy könnyű szélálló dzseki. A héj nem melegít. Az a dolga, hogy a belső rétegek levegőjét ne fújja ki a szél, és ne ázzanak át. Az esőkabát fogalmairól (vízoszlop, légáteresztés, szellőzők) itt olvashatsz bővebben.

Fázz egy kicsit az indulásnál

A leggyakoribb hiba, hogy a parkolóban mindenki felöltözik ahhoz a hőmérséklethez, amit álló helyzetben érez. Tíz perc emelkedő után ugyanez a ruha már túl meleg, az alapréteg átnedvesedik, és a vizes réteg a következő pihenőnél hűteni kezd. Az ökölszabály: indulásnál érezd úgy, hogy kicsit hűvös van. Az első negyedórában úgyis felmelegszel.

Le és fel: a rétegváltás ritmusa

A rétegezés akkor működik, ha használod is. Ez a gyakorlatban néhány begyakorolt mozdulat:

• Emelkedő előtt vedd le a középréteget, ne a felénél, amikor már izzadsz.
• Gerincre érve, ha fúj, előbb a héjat vedd fel, ne a polárt. A szél ellen a héj véd, a polárt a szél átfújja.
• Pihenőnél azonnal vedd fel a meleg réteget, még mielőtt fázni kezdesz. Hosszabb megállásnál a héjat is, mert az a kihűlést is lassítja.
• Indulás előtt a pihenő után megint vedd le, amit a hideg ellen felvettél.

Ez sok öltözködésnek tűnik, de egy jól pakolt zsákból fél perc az egész. Ehhez a középréteg és a héj legyen felül, ne a szendvicsek alatt.

Hőmérséklet, szél, eső: hogyan számolj

A hőmérő csak a kiindulópont. A szél jelentősen lehűti a testet: ugyanaz a +5 fok szélcsendben kellemes túraidő, erős szélben a gerincen hidegnek érződik. A nedvesség tovább rontja a helyzetet, mert a vizes anyag sokkal rosszabbul szigetel. A főoldali csúszkák ezt egyszerűsítve kezelik: a szél és a csapadék néhány fokkal lejjebb tolja az érzett hőmérsékletet, és a rétegek ehhez igazodnak.

Ugyanilyen fontos a saját terhelésed. Egy meredek, tempós emelkedőn fagypont körül is elég lehet egy alapréteg és egy szélálló héj, egy lassú, sokat megálló családi sétán viszont +10 fokban is kell a polár. A rétegrend nem recept, hanem eszköztár.

Ami nem fér bele a három rétegbe

A fej és a kéz külön kezelendő. Egy vékony sapka és egy pár vékony kesztyű alig nyom valamit, de hűvös szélben többet számít, mint egy vastagabb középréteg. A nyakat egy csőkendő védi, ami nyáron napvédőnek is jó. És mindig legyen a zsákban egy száraz alapréteg nejlonzacskóban: egy átizzadt emelkedő után a csúcson átöltözni a legolcsóbb meleg.

Mikor bukik meg a rendszer?

Akkor, ha bármelyik réteg rosszul működik. Ha a héj nem enged ki párát, belülről ázol el. Ha a középréteg túl vastag, nem tudod úgy szabályozni a hőt, hogy ne izzadj. És ha az alapréteg pamut, az egész rendszer a bőrödön lévő vizes póló hidegét fogja ellensúlyozni. A rétegek között ezért nem a legdrágább darab számít, hanem a leggyengébb.